A
Dregán völgy (Valea
Drăganului)
Kolozs megyében található, 65 km-re Kolozsvártól és 80 km-re
Nagyváradtól. Egyedi domborzatvilág metszéspontja,
ahol a Vigyázó hegység (Munții
Vlădeasa)
a Meszes hegységgel (Munții
Meseș)
találkozik és völgyét
átszeli
a Drégán folyó. Több irányból is könnyen megközelithető. Mi
Szatmárnémetiből
indultunk Nagyvárad felé, áthaladva a Királyhágó szerpentines
vonulatán. Csucsa településen át jutottunk el a nagyszebesi
letérőhöz, ahol először találkozunk a Dregán völgyét mutató
irányjelző táblával. A lassan beszűkülő út mesebeli
környezetben kígyózik, majd Viságmezőn (Lunca
Vișagului)
egyre több pisztrángos, kemping és panzió hívta fel magára a
figyelmet. A település végében állt egy látványos móc
parasztházikó is, mohás tetőzettel – ám a viharoknak
köszönhetően, mára csak romjai maradtak.
A
hegyeket átszelő patakon, a Dregán patak völgyének egyik szűk
szakaszán, hatalmas duzzasztó gátat építettek. Így jött létre
a Dregán völgyi víztározó.
A
patkó alakú, kétszeresen is ívelt gát a völgy legimpozánsabb
látványossága.
A
Romániában található 66 gát közül ez a 7-ik legnagyobb,
nyílásra viszont az előkelő első helyett foglalja el. 1987-ben
fejezték be a gát építését, mivel a talaj nagyon sziklás volt,
így eléggé megnehezítette a munkálatokat. A
gát felett 200 méterre egy miniatűr várost emeltek a gátépítők
és családjaik számára, akiket sajnos a munka végeztével el is
bocsájtottak. Az építkezés
közben két nagy betonkolosszust emeltek a nehéz gépek és
csillesor állványzatához, innen öntötték be a betont a völgybe.
Ezek a talapzatok most is állnak és kilátóként szolgálnak a
kirándulók számára.
A gát 120 méter magas és 424 méter
hosszú. Öt
nyílással, két alsó ürítéssel van felszerelve, valamint
tetején a vízgyűjtő irányába
kiugró teraszokról lehet megcsodálni
a környéket.
Állandó megfigyelés alatt tartják biztonsági okok miatt, míg
sötétedéskor csodálatos fényárban úszik a három
soros megvilágításnak köszönhetően. A
tó megfelelő időjárási körülmények mellett 292
hektáron terül el és 292 millió köbméter víz tárolására
képes. A
teljes
vizmennyiség
nagy részét a Dregán folyó biztosítja, másik része
szabadesésben, földalatti járatokon jut ide a Székelyjó hét és
a Dregán két befogott mellékfolyójából, valamint a Jád felső
folyásától. Az alagutak hossza kb. 26 km.
A gyűjtő vize táplálja
a Körösök Elektromos Üzemének legnagyobb földalatti vízi
erőművét. Vizét
ezen
kívül öntözésre
is
használják.
Fontos megemliteni azt is, hogy átadása óta a völgyben megszünt
az árvízveszély. A
tó két karja 4, illetve 12 km hosszú. Festői
szépségű táj, mely érzelmi kettősségét szemérmesen rejti.
Mert miközben tündöklő, sokszor rezzenéstelen vízfelszínnel
csalogatja a látogatókat, odalenn állandó nyomást gyakorol a gát
beton és kőlapjaira. Azt
mesélik, hogy nem
messze a dúzasztógáttól
a víz alatt Keresztpatak ( Pârâul Crucii) kunyhójának falai
vannak rejtve. E helyen találkoztak volna
a második világháború menekülteivel a bécsi szerződés után.
Tiszta
időben a viztükör ezüstösen fénylik, a nap előszeretettel
fürdőzik benne, mig a környező fák tükörképe teljesen
átszinezi a tó felszínét.
A csipkézett partszakaszok
fantasztikus látványt nyujtanak, akár a gátról tekintünk szét,
akár a kifolyó melletti
partszakaszról nézünk
vissza. A gát előtt felfelé vezető erdészút fenyvesek között
kanyarogva a régi általános iskola romjai mellett elhaladva az
egyik betontömb mögött
egészen az Art panzióig. Innen nyilik a legszebb panoráma a
vizgyüjtőre és a környék hegycsúcsaira. Az útat követve
Jádremetére érkezünk,
megcsodálhatjuk a közbe eső vizesésesek és egész
Biharfüredig
túrázhatunk.
Az
alsó uton haladva a tó partját követve találtunk rá a MOX
fesztivál sátorjelyére. Minden évben több napos zenei fesztivált
rendeznek itt a táj békés és barátságos hangulatát megőrizve.
A
gáton gépjárművel megállni tilos. Áthaladva rajta viszont,
szintén a tó kanyargós partját követve a másik betontömbig
érkeztünk, ahol szintén páratlan kilátás nyilik a gátra, majd
egész a Cserepes Erdészházig autózhatunk, ahonnan több
túraútvonal is indul a közeli csúcsok meghódítására.
Sajnálatos módon a 2017-es szeptemberi vihar itt is látványos
károkat okozott. A part és a domboldalak fáit, mintha egy óriás
fésűvel tarolta volna le, vagy törte volna ketté, amiknek
maradványai még mindig eltakarás alatt állnak.
A
tó vize nagyon sok állatfajnak ad otthont. Találhatunk: nagy
borsókagylót,
álkérész és kéreszek több fajtáját,
küszt, márnát,
ingolákat
és pisztrángokat.
A
mohaszőnyeggel beborított partszakaszokon pöttyös gőtével,
foltos szalamandrával, sárgahasú unkával és barna varanggyal is
találkozhatunk, míg óvatosságra intenek a környéken cikázó
vízisiklók és viperák.
A
tóban fürdőzni tilos, főleg a gát és a kifolyók környékén.
Nagyon mély és rettentően hideg a víz. Ez a vidék is bővelkedik
a nemzedékről – nemzedékre szálló legendákban. Ilyen
legendának köszönhető a tó népi elnevezése is, midőn a
sárkányok itatójának nevezik. A legenda szerint a környék
összes patakja, csermelye ebben a völgyben gyűlik össze és a
szirtről – szirtre repkedő sárkányok ebben a tóban oltják
szomjukat.
Többször
is ellátogattunk már a völgybe, felfedezni élővilágát,
csúcsait, vagy csak átsétálni a gáton. Igaz, hogy sárkányokat
nem láttunk, de utánozhatatlanul szép emlékképekkel
gazdagodtunk. Örök pillanat marad, midőn egy zápor után kettős
szivárvány ölelte át a völgyet, illetve az is, mikor a csipkézet
víztükörben nézhettük a dombok mögé eltűnő naplementét.
Szöveg:
Ilona Habarics /
Fotó: Ilona Habarics és Zsolt Habarics /
Fotó: Ilona Habarics és Zsolt Habarics /
Ha
tetszett a cikk like-oljátok , osszátok meg , csatlakozzatok a
csoporthoz és a kedvelőinkhez.
Köszönjük
!
-
Blogger oldalunk : https://ketbarangolo.blogspot.com
- Barangolók Facebook csoport : https://www.facebook.com/groups/barangolok
- Facebook oldalunk : https://www.facebook.com/2barangolo
- Barangolók Facebook csoport : https://www.facebook.com/groups/barangolok
- Facebook oldalunk : https://www.facebook.com/2barangolo
Megjegyzések