Czárán Gyula nyomában - a Pádis fennsík


Van egy varázslatos hely kis hazánk szívében, ahová a Teremtő különleges természeti világot alkotott. Az Erdélyi Szigethegység karsztvilágát, ma már minden természetjáró megcsodálhatja.



"Egyáltalában bámulatos a Bihar-hegység gazdagsága a legkülönfélébb természeti alakzatokban.(...) Nyakszerűleg összeszűkülő völgyszakadékok, zordon, vad, sötét sziklafolyósok, festői szép sziklatorkok állítják meg haladásában az útast." György Aladár



Az Erdélyi Szigethegység közepén, a Bihar- hegység egy aránylag kis és zárt medencéjében, a földkéreg lemezeinek mozgásának köszönhetően, évmilliók alatt Európa egyik legcsodálatosabb és legértékesebb karsztvilága jött létre, amit mi Pádis fennsík néven ismerünk. Ebben a sziklafalakkal körülölelt, nyolc kisebb medencét magába foglaló csodavilágban a karsztjelenségek szinte minden változata megjelenik. A mára már közkincsé vált turistaparadicsom magába foglalja a Pádis fennsík és a Csodavár által behatárolt medencét, beleértve a Galbina szorost és a Flóra rétet dél-keleti irányban és a Szamos-bazár- Varasói rét - Kucsmakő vidékét északra. A turisták még a Pádis vidékhez sorolják a Boga völgyének első szakaszát is, ami a zárt medence észak-nyugati részén található, a Boga-szirt alatt. Ezeket az elnevezéseket is Czárán Gyulának köszönhetjük, aki nem csak a formákból és színekből, de történelmi és Bibliai helyszínektől inspirálva szinte megkeresztelte felfedezéseit. A zárt medence olyan terület, ahol a víznek nincs lefolyási lehetősége, hiszen a Kék Magura és a Galbena Kőköz szirtjei veszik körül. A víz így a föld alatt, sziklákba vájt járatokon közlekedik és ahol feltör, ott bámulatos természeti tüneményekkel csábítja el a turistákat. Ez az érintetlen szépség ragadta magával Crárán Gyulát is, aki elsőként tárta fel turisztikailag a Bihar hegységet, becslések szerint 5 - 600 kilométer útvonalat kialakítva a látogatók számára. Ezen felfedezések, amiket még az 1888 évektől kezdődően, önköltségen folytatott, teszik ki a jelenleg is használatban lévő útvonalak 80 %-át.





A mindössze 36 négyzetkilométer fennsík otthont nyújt számos: sziklaszorosnak, víznyelőnek, barlangoknak, exo-karszt és eróziós jelenségeknek, forrásoknak, szurdokvölgyeknek, dolináknak, jégbarlangoknak. Különleges formák váltogatják egymást máshol nem látott sokszínűségben. Felsorolni is nehéz a több mint 20 kiépített túraútvonal egyedülálló látványosságait. Minden szakasz úgy kiépítve, hogy nem csupán egyetlen nevezetességben érjen véget, hanem látványokban gazdag, bazár táruljon a kirándulni vágyók elé.
Gépkocsival érkezve legelőször a Bál rét üdvözli a turistákat. A füves legelőn, csupán díszítőelemként tűnnek fel a fenyők. A tehéncsordák és juhnyájak meghitt és hangulatos világa ez, ahol az ember és a természet újra egymásra talál. Megszűnik a városi nyüzsgés, a rohanás és idegeskedés.



A fennsík szíve a Glavoj rét. Ez az egyetlen hivatalos sátorozási hely. Innen indulnak ki az útvonalak és itt kaphatunk információt minden látványosságról, a túrautak hosszúságáról és nehézségéről, s a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen turistajelzésekről is.
Attól függően, hogy mennyi időt tudunk itt eltölteni, ajánlott minél több részt bejárni.
Igazán kellemes meglepetés volt számunkra is, az emberek segítőkészsége és barátsága, amivel nyitottan fogadnak mindenkit. Csapatokba verődve ismeretlenül is úgy járhatja be az ember a vidéket, minta egy nagy család tagja lenne. A kórtól, nemtől és nemzetiségtől független táj, olybá tűnik, mint a szétszakadt emberiség olvasztótégelye, ahol egyetlen egyetemes rend uralkodik csak, a természet ereje.




Az egyik legkönnyebb és legrövidebb útvonal a Ponor rétre vezet.
A Ponor rét egy zárt völgy, melyet magas, részben erdőkkel borított dombok zárnak közre. Végtelennek tűnő legelőjét, az alján található patak választja ketté. Ez a patak egy vízelvezető rendszer, mely a folyó medrében található szűk, finom homokkal borított nyilazásokon valósul meg, ezt nevezik vízelnyelőnek. A víz a Ponor vízkeletből ered. Követve a pár száz méteres patak irányát, megtaláljuk a forrást. Egy sziklafal aljában húzódik meg, bejáratánál látványos tószerű képződmény található. Ezt egy mély szifonból áradó víz táplálja. Amilyen hirtelenséggel tör fel a föld alól, a rét másik oldalában fekvő meredek sziklafal előtt, pont olyan hirtelenül tűnik is el, hogy a Csodavárban a harmadik fokon bukkan majd elő újra.





Pádis egyik legfontosabb igazodó pontja a Mócok temploma. Ez a fából készült, kilátó hatását keltő apró templom 1458 méter magasban a szirt tetején található. Megközelíteni a domb oldalából a legkönnyebb. A fennsík központi része felé magasodva, szépen látszanak a bővülő turistaházak, de itt fút végig a Biharfüred - Nagy Bihar túra útvonal is, mely a Szigethegység leghosszabb útvonala. Szemben a környék legmagasabb pontja, a Kék Magura a maga 1642 méteres magasságával. A Mócok temploma elnevezés egy legenda alapján maradt fenn, mely szerint egy viharos éjszakán, itt a kőrös-völgyiek által lakott vidéken a szél felkapott egy mócot, lovastól, szekerestől és fenn, a szirt tetején tette le sértetlenül. 





A templomban minden vasárnap misét tartanak a mai napig ennek emlékére.
Tekintve, hogy évente több ezren fordulnak meg a Pádis fennsikon, a természet jól alkalmazkodik a látogatókhoz. Faunáját tekintve rendkívül gazdag, ritka és védett fajoknak bölcsője. Állatvilága pedig az ember térnyerése ellenére még most is gazdag: rókák, őzek, mókusok, nyulak a magasabb régiókban farkasok és barnamedvék élnek.





Már nem először látogattunk el erre a vidékre. Igyekeztünk mindig a legtöbbet kihozni túráinkból. Mégis azt kell mondanunk, hogy még nagyon keveset láttunk a Czárán Gyula által felfedezett csodákból. Legyen az egy patak, egy virágokkal borított rét, vagy szurdok és meredek sziklafal. Járjunk barlangban vagy titokzatos fenyőerdőben, sosem vagyunk egyedül, mert az uttörő lábnyomaiba lépünk.


Szöveg: Ilona Habarics /
Fotó: Ilona Habarics és Zsolt Habarics /
Ha tetszett a cikk like-oljátok , osszátok meg , csatlakozzatok a csoporthoz és a kedvelőinkhez.
Köszönjük !

Megjegyzések