Kakastaréj – avagy geológiai rezervátum a magasban



A Keleti-Kárpátok északnyugati részén elterülő Avas-, Gutin- és Cibles hegységek Európa leghosszabb vulkanikus hegyláncának részét képezik. Kemény, eruptív kőzetekből áll, amit a felbecsülések szerint a 15 millió évvel ezelőtti felszínre törő magma alakított. A gyakori fogazott, pengeéles sziklás ormok kihangsúlyozzák a hegység havasi jellegét.



A Gutin legszebb részei: gerincének legmagasabb része a Nagy-Gutin (1443 m), nem messze tőle a kis Gutin hármas csúcsa, a Szekatúra vulkáni sziklatornyai, majd a hegység szimbóluma a Kakastaréj sziklakolosszus, amelyik a vulkán kráterperemének maradványa. Elnevezését a különös függőleges irányú sziklás repedéseiről kapta, mely a fűrész éléhez hasonlít. A bazaltos andezit sziklafal hossza 200 méter, függőlegesen 150 méter magas, falában kardvágáshoz hasonló hasadások vannak, mely az erózió alkotómunkájának eredménye. A Kakastaréj 1438 méteres magasságával a legnagyobb csúcs, amiről derült időben páratlan látvány nyílik a Máramarosi-medence településeire, a Nagybányai medencére, a Mogosa-csúcsra és a Rozsály-tetőre. Vulkáni eredeténél fogva a Gutin és környéke Románia színesfém bányászatának legjelentősebb területe. Földünk kérgének különböző mélységeiből eddig 2000 ásványfélét ismerünk, ezek közül 500-at Romániába találtak meg, csak a Gutinban 15-öt.
A Kakastaréjt két útvonalon közelíthető meg. Sulyorról, vagy a Gutin hegységen átvezető autóút legmagasabb pontjáról a turistajelzések nyomán.
Szatmárnémetiből indulva, Nagybányán és Felsőbányán keresztülhaladva, mi a Gutin tetőről kezdődő túrát választottuk.





Mivel a környék természetvédelmi terület, így kizárólag gyalogosan közelíthető meg. Érdemes tehát a gépjárművet a Pintea fogadó előtt leparkolni. Grigore Pintea, vagy ismertebb nevén Pintye vitéz igazi hős, akit a helyi Robin Hoodként tartanak számon. A legenda szerint konfliktusba került a környékbeli nemesekkel azok túlkapásai miatt, ezért úgy döntött, hogy küzdeni fog az általuk folytatott igazságtalanságok ellen. Betyárként a máramarosi hegyekben bujkált és rettegésben tartotta a környék nemességét, akik az elfogatását sürgették, azonban ő csodával határos módon minden alkalommal megmenekült. Csatlakozott a szabadságharchoz és II Rákóczi Ferenc kapitányaként harcolt. 1703-ban azt a feladatot kapta, hogy tisztítsa meg Nagybányát a kuruc megszállástól. Ez év augusztus 14-én a várostrom csatájában veszítette életét.



Ma egy fából készült emlékmű és egy sziklatömbbe foglalt márványtábla jelzi sírját, ahova saját katonái temették. Az emlékmű helyét nem lehet eltéveszteni, hiszen innen kezdődik az országút lejtése.
A fogadóval szemben, a piros turistajelzéseket követve, kezdődik a túra, kezdetben fiatal fenyő és bükkerdei utacskán. Pár száz méter megtétele után egy kommunikációs relé hangjára figyelhetünk fel, amit bizonyítja, hogy jó úton haladunk.



Mintegy kis ablakon kinézve látjuk a környező hegyeket dombokat ahogy egymásba fonódnak. Az út néhol megtévesztő lehet, de a főágat követve, hamar elérhető a hegy teteje. Érezhető a folyamatos, lassú emelkedő, a szintkülönbségek ingadoznak, hol alig érezhető, másút pedig kaptató. Az ösvényt egy rövid,de meredek ereszkedő zárja-ez nedves időben igencsak próbára teheti a túrázók cipőjének tapadását.









Az erdő után egy fiatal cserjés, bokros rész következik, majd hirtelen elénk tárul a történeteiről híres Ökörmező, mely kiváló helyet nyújt a pihenésre, piknikezésre. Olyan vidék ez, ahol a néphiedelem szerint egykor tolvajok és legendás hősök tanyáztak. Helynevek is őrzik emléküket, mint Tolvaj Dénes vagy Pintye Grigor. Tavasszal igazi virágcsodákat találhatunk a réten: mocsári gólyahírt, tavaszi tőzikét, ujjas keltikéket, berki szellőrózsát, és még sorolhatnám, de most ősszel csak elvétve láttunk egy – egy kakasmandikót. A mezőn irányjelző tábla mutatja meg pontos helyünket és a környék látványosságait.



Pontos koordináták szerint, nagyon könnyen megtalálható az út folytatása. Ismét erdős szakasz következik, majd szép kilátást nyújtó tisztás. A taréj lábánál húzódó sziklaodúk, barlangok, mint titkos rejtekhelyek, ma is megmozgatják az arra látogatók fantáziáját. A Gutin hegység ezen része kevés,gyakorlatilag két tóval csábítja a természetbarátokat: az első közvetlenül a Kakastaréj sziklái alatt, nyugatra,kb. 1055 méter magasságban.Ez egy szinte teljesen elmocsarasodott, lápos tó, két különálló viztükörrel,a Taul Chendroaiei nevet viseli.. A másik a Kakastaréjtól északra ,kb.fél órai járásra a Brébi-tó 825 méteren, ennek érdekessége,hogy földcsuszamlás eredményeként keletkezett. A Kakastaréj és környéke ma 50 hektáron elnyújtózó védett terület. A tisztáson haladva, kisebb – nagyobb kaptatókon át, hamarosan meglátjuk a Kis-Gutin csúcsot vagy más néven az Apostolok három szilacsúcsát.



A tetőn lévő sziklaformák miatt sokan tévedésből ezt a hegyet gondolják a Kakastaréjnak, pedig csak szomszédok. Hosszú és folyamatosan emelkedő út vezet a taréj lábához, ahol ismét információs tábla fogad. Innen kezdődik a rezervátum turisták számára előkészített ismertetője, a táj jellegzetes növényvilágáról, több száz éves fenyő és bükkfáiról. Az út kiálló fagyökerekkel, sziklás, kőomlásokkal tarkított, elég meredek, körül piros áfonya bokrok, amíg a szem ellát.







Lépcsőszerű feljáró vezet egy darabon, segítséget nyújtó korláttal, aminek igen nagy hasznát venni, főleg lefelé haladókkal való találkozáskor. A tető általában igen népes. Sok turistacsoport, vagy természetbarát látogatja, hiszen generációtól függetlenül az eleven kisiskolástól a jó kondícióban lévő idősekig bárki számára megközelíthető. A csúcs szikláinak kisebb darabjaira fel lehet kapaszkodni, ám a sziklába fúrt és otthagyott fémláncok is jelzik, hogy az már ott csak a felszereléssel rendelkezők területe.



Az extrém sport kedvelőiből láthatunk hivatásos sziklamászókat és siklóernyősöket is. Ugyanezen az úton térünk vissza is a fogadóhoz. Így a becsült távolság oda- vissza 17 kilométer. Sétálva, bámészkodva és fotózva egy egész napot el lehet is tölteni. S bár a túra kimerítő, az elénk táruló látvány, mindenért kárpótol.







Megjegyzések