A havas világának szépsége észrevétlenül ejti rabul a természet szerelmeseit. Minden évszakban új arcát mutatva, minden oldalról más kalandot ígérve csábít el újra és újra. Felhőkbe burkolózó csúcsok, különleges tengerszemek, selymes völgyek ölelő karja jár.
A Radnai – havasok egyik kedvenc kirándulóhelyünkké vált. Első alkalommal Borsáról (Borşa) indultunk útnak. A libegő segítségével emelkedtünk fel, majd kellemes sétával, őrt álló fenyők között látogattuk meg a 80 méter magas zuhatagot, a legendás Gonosz- kőről aláhulló Ló – havasi vízesést. Másik alkalommal a Priszlop hágó szerpentinjein leereszkedve a Lálatoroktól barangoltuk végig a völgyet, felkeresve a jégkorszakból maradt Nagy- és Kis Lála tavakat az Ünőkő csúcsának árnyékában. Többször túráztunk a Priszlop hágó sífelvonója mellől indulva az Asztaltetőt érintve úgy a szerencsepatkó alakú Aranyos-Besztercei (Lacul Ştiol) partjára, mint a mögötte magasodó Gargaló nyeregre és csúcsra. Láttuk már a havast olvadáskor, meglestük tavasszal, amikor a sáfrányok milliói festették lilára a végtelen legelőket, s ünneplőbe öltözve a havas-szépe (Rhododendron) virágzásakor. Most Radnaborberek ( Valea Vinului) felől közelítettük meg, s a Radnai Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Nárciszmezőt (Poiana cu narcise) szerettük volna meglátogatni. „A virágok a természet gyönyörű hieroglifái, amellyel azt mondja nekünk, hogy mennyire szeret minket.”-Goethe.
Nárciszmezőnek hívjuk az a legelőt, mezőt, rétet, ahol az egy négyzetméterre jutó virágzó hagymák-tövek száma több mint 80. Romániában több ilyen rétet is találunk, de mivel a nárcisz nem számít különleges, vagy ritka virágnak hazánkban, kevés figyelmet és védelmet fordítanak eme nárciszmezőknek. Főleg a dombtetők és a hegyek észak, észak-keleti oldalát kedveli, s ha nem éri jelentős pusztítás (pl. legeltetés), akkor folyamatosan terjeszkedik.
Óradna (Rodna) településtől a régi bányavidéken haladva Radnaborberek útelágazásában találjuk a Nárciszmezőt jelző információs táblát. Az úton végig aszfaltos útra lehet számítani, csak az utolsó 9 kilométeren térünk át betontömbös szakaszra.
A mezőre két turista út is vezet. Az első jelzett útvonal nyugatra a Popii hegy (Dealul Popii) felé halad, folyamatos emelkedővel. Meredeken vezet fel a Száka völgybe, több legelős, lankás megszakítással. A második útvonal a falú végéből indul. Jelzésként fekete nyilakkal mutatja az utat a Secii völgybe (Valea Secii), majd később csatlakozik a Popii hegy déli lejtőjéhez. A két útvonalat egybekötve, akár körtúrát is tehetünk. Mi ezen a második útvonalon indultunk el, mely hosszában alig több mint 5 kilométer, mégis több mint három órás gyalogtúrát ígér.(csak oda) A mászás megkezdése előtt, jelképes 1 Euró értékben jegyet váltottunk. Ezt sms-ben is meg lehet tenni, segítve ezzel a hegyi csendőrség, mentősök, de főleg természetvédő egyesület fejlesztési munkásságát. 725 méter tengerszint feletti magasságból vágunk neki az útnak. Az első szakaszon széles erdei ösvényen haladunk, folyamatosan felfelé, szerpentines kanyarokkal, többnyire lombhullatók között.
A nyíl jelzéseket követve kb. két és fél óra múlva érünk ki egy faházikó oldalába, mely 1350 méter magasan található. Innen csodálatos panoráma tárul elénk a havas csúcsaira. Aki több időt kíván tölteni a hegycsúcsok vonzásában, ezen a legelős tetőn verhet tábort. Számunkra különleges élményt jelentett, hogy amíg a késő tavasz melegét élvezhettük, a szomszédságban álló csúcsokon még hósapka fehérlett. Mint megtudtuk, előző éjszaka még havazott. Az óriások elrejtették fejüket a gyorsan átvonuló, bolondos zivatar elől. A házikót elhagyva következik egy rövid kaptató. Majd egy párkány szerű, elnyúltan emelkedő ösvényen sétálva érjük el a hegyoldalt. A látvány itt is magával ragadó. A tavaszi zöld megszámolhatatlan árnyalata, a közben felbukkanó vadvirágok, s a távolban felbukkanó nárciszok sokasága.
„Napsütötte tavaszi nap,
szirmot bont a nárcisz,
fehér, sárga csillagarca
már messziről látszik.
Mámorító, édes illat
hófehér lepelben,(...)”
- Juhászné Bérces Anikó
A Radnai-havasokban található Száka-hegyi (Muntele Saca) nárciszrét nem a legnagyobb, viszont a legkülönlegesebb hazánkban. Itt a vadon élő Narcissus stellaris ugyanis 1600 méter magasban, több mint 5 hektáros területen fekszik. A tél keménységétől függően május – júniusban virágzik, s teljes pompájában, akár napi több száz látogatót csalogat a hegyoldalba. A nárcisz virág szimbolikus jelentéssel bír. Az újjászületés virágának nevezik, illetve a sárga fajta a jólét jelképe. Vallási vonatkozásban is megtaláljuk, az utolsó vacsora napján már nyíltak a nárciszok, ezért is kötődik a feltámadás ünnepéhez.
A hegyoldalban feltűnő fehérség, olyan volt, mintha megkésett hózápor futott volna végig. Közelebb érve pedig a zöld pázsitra esett millió csillag látványát keltette. Az egybefonódott virágszőnyegben imitt-amott feltűnt néhány havasi harangvirág, sárga és lila ibolya, Baumgarten kankalin, valeriána, nefelejcs és pettyes levelű kosbor. Az illatuk pedig utánozhatatlan természetes parfümöt alkotott. A gyalogtúra alatt sok turistával, érdeklődővel találkoztunk. Mindenki azért érkezett, hogy ezt a különleges csodát lássa, s ennek megfelelően viselkedtek. A virágokat nem szabad leszakítani, az állatvilágot hangoskodással megzavarni, csak hagyni kell, hogy a havas varázsa magával ragadjon és testünk – lelkünk felfrissüljön a tavaszi illatfelhőben. Életre szóló élménnyel gazdagodtunk újra, amit mindenkinek csak ajánlani tudunk.
Szöveg: Ilona Habarics /
Fotók: Ilona Habarics és Zsolt Habarics /
Ha tetszett a cikk like-oljátok , osszátok meg , csatlakozzatok a csoporthoz és a kedvelőinkhez.
Köszönjük !
- Blogger oldalunk : https://ketbarangolo.blogspot.com
- Barangolók Facebook csoport : https://www.facebook.com/groups/barangolok
- Facebook oldalunk : https://www.facebook.com/2barangolo
Megjegyzések