Élménytúra a Mohos tőzeglápon

Erdély szívében, a Keleti Kárpátok Csomád vonulatának legfiatalabb ikerkráterében fekszik a legendás Szent Anna tó és nagy testvére, a Mohos tőzegláp. Ez a terület Románia legértékesebb botanikai rezervátuma.

Hargita és Kovászna megye határán, Tusnádfürdő szomszédságában terül el Székelyföld két fényes égköve a Szent Anna tó és a Mohos tőzegláp. Kialakulásuk története visszanyúlik egészen a jégkorszakig. A Hargita hegység vonulatának utolsó, legdélibb tömbje a Csomád hegység, melyben egy vulkán kitörés után,a kráterben egy hatalmas tó keletkezett. Alig kétezer év múlva a szomszédos vulkán is felszínre tört,létrehozva így a Szent Anna tavat. Ez utóbbi kitörésből a levegőbe kerülő por és hamu indította be a Mohos tó eltőzegesedésének folyamatát. Ugyanis a tó felszínére került vékony fedőrétegen megtelepedtek a zuzmók és mohák. Eme növények életciklusának (elrohadás és újra kihajtás) köszönhető a növényi takaró megvastagodása és megszilárdulása, amely életteret biztosított több jégkorszakbeli maradványnövénynek is.

Ahol még nem fonódott össze a növénypaplan, tószemek maradtak. Jókai Mór a 19. század közepén így említette őket: „Két-háromszáz apróbb-nagyobb gömbölyű tengerszem, mint megannyi csillag ragyog a veszélyes bérci ingoványon, miknek hatása leírhatatlan. Az ember a tündéreket véli látni, kik tengerszemeikből feljőnek, hogy a halandót a vészes síkra csalják.” A tavak száma az évek során alaposan megcsappant. Istvánffy Gyula 1894-ben 29 láptavat számolt meg, míg Emil Pop 1960-ban már csak 13 tavat talált. Jelenleg 14 tószemet tartanak nyilván a tőzegláp területén.

A Mohos tőzegláp nagyságát tekintve négyszer nagyobb, mint a Szent Anna tó. Több mint 10 méteres, mintegy 3 millió köbmétert kitevő tőzegvastagságával és 80 hektár területével egyedülálló Európában. A láp 1050 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik, nagyjából ötszög alakú.

1908-ban a lápot a tulajdonos vízlevezető árkokkal hálózta be. A lecsapolás, valamint a későbbi erdőirtás a láp szintjének jelentős csökkenéséhez vezetett. Urák István és munkatársainak adatai szerint 1975 december 18-án kezdeményezték és 1980 decemberére sikerült hivatalosan is védetté nyilvánítani a területet.

Balázs András plébános feljegyzései alapján, valamikor a 4 község Kozmás, Lázárfalva és a 2 Tusnád tulajdonát képezte ez a terület. Ma a Szent Anna tó és a Mohos tőzegláp és környéke a Lázárfalvi közbirtokosság tulajdonában vannak. 2000-ben alakult újra és 2001-ben sikerült az állam által elkobzott területeit is visszakapnia, így ma 470 hektár erdős területen és 326 hektár legelőn gazdálkodhat. 2012-ben szükségét látták egy a környezet védelmét és fejlesztését felügyelő és képviselő egyesület melegalakításának. A Pro Szent Anna Egyesület igyekszik megőrizni és népszerűsíteni eme egyedi természeti kincseket. Az Egyesület ügyvezetője Dósa Elek Levente elmondta, hogy a Mohos tőzegláp minden évben április 1 és szeptember 30 között látogatható. Délelőtt 10 órától, délután 18 óráig óránként indítanak túrákat, szigorúan túravezetővel. Küldetésük, hogy a természetvédelmi területet ne csak bemutassák az érdeklődőknek, de örökségként tovább is tudják majd adni – amennyire csak lehet érintetlen, természetes formájában – a következő generációnak is.Nagyon sok látogató érkezik és az állandó felügyeletnek és természetesen a turisták civilizált viselkedésének köszönhetően sikerült a minimálisra szorítani a szemetelés, illetve balesetek számát, ami nagyon pozitív eredmény, tekintve, hogy számos más helyen ez komoly gondot jelent.

A Mohos-tőzegláp elsősorban jégkorszaki maradványnövényei révén vált híressé, glaciális reliktumokat, igazi növénykülönlegességeket őriz. Egy tápanyagszegény talajról van szó, vize pedig hideg és nagyon savas hatású. A látogatók ma már csak a láp egy részét tekinthetik meg a természetvédelem miatt. A lápra épülő felfüggesztett pallóösvényen, illetve 10 - 15 cm mélyre nyúló lépegetőkön , amiről rengeteg növényritkaságot figyelhetnek meg egészen közelről. A talaj érezhetően süllyed, a tószemek széleit tőzegmoha alkotja, amiről azt hihetnénk, hogy szilárd talaj, emiatt a kiépített ösvény elhagyása rendkívül veszélyes. A 40- 50 perces túra alatt két tószem is látogatható, melyek mélysége 17- illetve 22 méter, így ha elsüllyed valaki a tóban, könnyedén a tőzegmoharéteg alá sodródhat.1950-es években Pop Emil biológus állított össze az első részletes feljegyzést a tőzegláp növény és állatvilágáról.

A Mohos nagyrészt láperdővel benőtt vegyes erdős-mohalápnak tekinthető. Botanikai, fizikai, kémiai jellemzői szerint – mohaláptőzeg, több mint 20 mohafajtát láthatunk itt. De találkozhatunk : gyapjúsással; húsevő kerek- és hosszú levelű harmatfűvel tőzegrozmaringgal, melynek ártatlannak tűnő rózsaszín virágai méreganyagot tartalmaznak; vörös – fekete és tőzegáfonyával és a fekete áfonyára nagyon hasonlító mámorkával, mely hallucinogén hatása mellett erős hashajtó is. A lápon megfigyelhető, hogy a fák kívül magasabbak, majd a láp közepe felé haladva egyre kisebbek és ritkábbak a savas talajnak köszönhetően. Tószemeiben nem élnek halak. De békákkal és vízisiklókkal találkozhatunk. Illetve a mohás talajon előszeretettel tanyáznak kaszás – farkas és eretnekpókok, tarajos gőték és szalamandrák. A globális fölmelegedés hatása sajnos ide is elért, szomorúan tapasztaltuk, hogy a fenyők a különféle szúfajok károsítása miatt erőteljesen pusztulnak. A magasabb füves részen kígyók viperák bújnak meg, de a láp állandó látogatói az őzek, rókák és medvék is.

Nagyon izgalmas és veszélyes kaland is lehet ez, tehát érdemes megjegyezni a mondást, miszerint: az asszony nem ember, a sör nem ital és a medve nem játék! Nem érdemes kockáztatni, azért sem, mivel a túravezetők nagyon felkészülten és egyedi előadásmóddal fogadják a természet szerelmeseit, hogy ne csupán általános információkkal, de életre szóló élménnyel gazdagodjanak.

Szöveg: Ilona Habarics /
Fotók: Ilona Habarics és Zsolt Habarics /

Ha tetszett a cikk like-oljátok , osszátok meg , csatlakozzatok a csoporthoz és a kedvelőinkhez.

Köszönjük !

- Blogger oldalunk : https://ketbarangolo.blogspot.com
- Barangolók Facebook csoport : https://www.facebook.com/groups/barangolok
- Facebook oldalunk : https://www.facebook.com/2barangolo