A Nagy Magyar Barlang – őseink nyomában

Sokat változott a világ, mióta a homo sapiens megjelent a Földön. Ám az ember alapvető igénye, mint az otthon teremtés, biztonság és kényelem az évezredek alatt ugyanúgy változatlanul megmaradt.

Vársonkolyos község Romániában, Bihar megyében, a Király-erdő hegység északi peremén található, a Sebes-Körös szurdokvölgyében. A falutól keletre éri el a Kőrös folyó a tömbösödött jura kori mészkövet, amelybe kanyargós szurdokvölgyet vágott magának.

 Itt, a Vársonkolyosi-szorosban található az impozáns, hatalmas nyílású Nagy Magyar-barlang valamint Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata, a Szelek barlangja is.Ezek mellett a környező karsztvidék további több mint 100 kisebb-nagyobb barlangot rejt, melyek könnyebb-nehezebb túrák keretében felkereshetők. 

A barlang megközelítése nagyon könnyü. Gépjárművel Nagyvárad-Kolozsvár főútvonalon haladva,Köröstopánál kell Rév felé jobbra fordulni, majd Vársonkolyost elhagyva, a vasúti átjáró előtt közvetlenül jobbra fordulunk egy földútra.
De Nagyváradról személyvonattal is el lehet jutni Vársonkolyos vasútállomására, így könnyen elérhető ez a gyönyörű barlang, mely kicsit a magyarság múltjára is emlékeztet. A gépjárművet nyugodtan a parkolóban lehet hagyni, de akár közvetlenül a barlang bejáratáig is le lehet menni.A táj nagyon látványos,egyik oldalon a mészkőfalak, másik oldalról a Kőrős kísér utunkon.A barlang pontosan a kanyarban található,előtte sátorozásra, uzsonnázásra alkalmas pihenő.A barlang előzetes bejelentkezés nélkül is bármikor megtekinthető, látogatása viszont csak a barlanggal szemközti kempingben (volt zenovai menedékházban)megtalálható vezetővel lehetséges. Körbejárása, vezetéssel együtt, körülbelül fél órát vesz igénybe, mivel mindössze 250 méter látogatható.A barlanghoz egy lezárt függőhíd vezet, melyről remek kilátás nyilik a Sebes Kőrős medrére, illetve a szoros élővilágára.

A Nagy Magyar barlang, a bihari karsztvidék egyik legnagyobb bejáratú barlangja, bejáratának magassága 27, szélessége 42 méter.1919-ben tesznek először említést róla, de folyamatos feltárás alatt áll.A legenda szerint egy embernek két fia volt.Az egyik fiú fenn járt a hegyek fölött, a másik pedig lenn a barlangokban.Ám a fiúk összevesztek és többet nem beszéltek egymással. Így vált el egymástól az éjszaka és a reggel.De a helyiek úgy mesélik, hogy egy román és egy magyar fiú verekedett össze.Üldözés közben a magyar fiú elbújt a barlangba és csak a kürtőkön keresztül lehetett hallani a hangját.Innen következtetik a barlang nevét is, hogy Nagy Magyar barlang.

Cseppkőbarlangként van nyilvántartva, de hirnevét hatalmas bejáratának és történelmi jelentőségének köszönheti.Növényvilága nagyon kopár huzatos bejáratának köszönhetően,apró moha és zuzmó szinesiti csak az alsó réteget. Az első nagytermében egy hatalmas kövekkel körberakott tüzrakó hely nyomai láthatóak. A hamú benne kb. 2000 éves és bizonyitékul szolgál arra, hogy egykor emberek laktak itt.Valószínűleg azért ezt a barlangot választották lakhelyül, mert a bejárata előtt folyó Sebes-Körös megvédte őket az ellenséges emberektől és állatoktól. Az őseink számára egy idillikus és biztonságos hely lehetett, ahol feltehetően sokáig tartózkodtak. Ezt bizonyítja az is, hogy rengeteg állati csontmaradványt találtak a barlangban, ami arra utal, hogy előszeretettel hurcolták be a barlangba, majd sütötték meg őket. 

A barlang falai és a menyezet alsó része átlátszó kalcit kristályokkal van diszitve.A cseppkövek nagyon magasan helyezkednek el, s mivel csak természetes fény van a barlangban, kincseit nagyon jól elrejti.Vezetőnk viszont egy lámpával kis betekintést adott nekünk a barlang titkairól.A magasba nyújtózó mennyezet végtelennek tünik, csupán a kürtőbe szükülés látható halványan.

Egy vékony szálban áramló vizesés található az egyik kanyarban,mely végigjárja az egész barlangot, hol feltünve a fehér mészkövek között tejszerü, tiszta érként, hol pedig megbújva a falakban.Ez a fehér csikban folydogáló ér szolgál utmutatónak, ha eltévedne valaki, vagy kimerülne az elem a lámpából.
A barlang több kürtővel is rendelkezik, mely védelmet nyújt az itt tanyázó denevéreknek.Mivel nagyon magasan vannak, a látogatók és a fény egyáltalán nem zavarják, sőt el sem érik őket.Ritkán merészkednek lejebb és meglesni őket, szinte lehetetlen. 

A barlang kialakitása nagyon lakályos. Az egyik terem az 1958- as kutatások alapján a védezekésnek adott teret, lándzsahegyeket és baltákat találtak.Újabb teremben kerámia és bronz tárgyakat fedeztek fel,de találtak borostyánkővekből készitett nyakéket is.Ezen tárgyakat kiállitás formájában úgy a barlang első nagytermében, mint múzeumban meg lehet tekinteni.A barlangban meghatázozott helye volt az imádkozásnak és a begyüjtött élelmiszereknek, magvaknak is.A barlang adott otthont a temetkezésnek is, ám ezt a részt még nem tárták a látogatók elé.
Az utolsó látogatható termet - forrásteremnek is nevezhetnénk, mivel három kristálytiszta és jéghideg, fogyasztásra alkalmas vizlelőhely található benne. Kettő a falakban elrejtve, másik pedig egy bemélyedésben.Mind fedett a denevérektől, így nem kell attól tartani, hogy bármilyen szennnyeződés is kerül a vizbe.
Bár a látogatás nagyon rövid, a látnivaló annál több.Miközben a vezető hölgy mesélt, alig tudtuk kapkodni a fejünket.Bihar megye egyik legérdekesebb és legkönnyebben megközelíthető természeti és archeológiai látványossága körül mégis sok az adminisztrációs probléma.Ma már nem a látogathatóság a kérdéses, hanem az anyagi támogatás. Ezért arra búzditanánk minden természetjáró és kirándulni szerető családot, hogy látogassák meg a Nagy Magyar barlangot.